Second Sun Teszt: A Legjobb Rossz Játék, Amit Próbálnod Kell!

A Second Sun a legjobb rossz játék, amivel mostanában játszottam, egy igazi paradoxon a modern gaming világában. Első ránézésre a vizuális élmény sokkolóan gyenge, a grafika ocsmány, mint a bűn, mintha egy generációval korábbi konzolra készült volna. A narratíva szinte teljesen hiányzik, nincsenek emlékezetes karakterek vagy fordulatos történeti szálak, ami sok játékos számára azonnali kizáró ok lehet. A mesterséges intelligencia is hagy kívánnivalót maga után, az ellenfelek gyakran kiszámíthatatlanul, vagy éppen túl bután viselkednek, aláásva ezzel a kihívás érzetét.

Ennek ellenére, valami megmagyarázhatatlan erő mégis újra és újra visszacsábít a Second Sun procedurálisan generált, élettelen világába. A repetitív játékmenet ellenére a felfedezés öröme, a gyakran értelmetlennek tűnő gyűjtögetés és a mechanikus feladatok valahogy mégis magukkal ragadnak. Talán éppen a hiányosságai teszik annyira „rosszul jóvá”, hogy az ember lekapcsolja az agyát és egyszerűen csak elmerül a maga kis monotonitásában. Ez a furcsa addikció bizonyítja, hogy a Second Sun egy különleges jelenség, amit talán érdemes kipróbálni, ha valaki egy „guilty pleasure” élményre vágyik, ami dacol minden kritikus elvárással.