Középkori Fürdés: Miért Hanyagolták El a Higiéniát Európában?

Míg az ókori görögök és rómaiak rendszeresen, szinte naponta fürödtek a közfürdőkben, addig a középkor és a reneszánsz idején a személyes higiénia megítélése drámaian megváltozott, és a fürdési szokások gyökeresen átalakultak. A a középkori fürdési szokásokról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. A hiedelmek és a társadalmi normák hatására az európaiak körében a rendszeres, teljes testet érintő fürdés fokozatosan háttérbe szorult. Sokan úgy vélték, hogy a víz, különösen a meleg víz, megnyitja a pórusokat és utat enged a betegségeknek a testbe. Ez a felfogás alapjaiban határozta meg a korabeli emberek tisztálkodási szokásait és egészségügyi gyakorlatát.

A középkori Európában a fürdés hiánya nem feltétlenül jelentette a teljes tisztátlanságot, sokkal inkább a módszerek megváltozását. A teljes testet érintő vízben való fürdés helyett az emberek inkább a száraz tisztálkodást, például a ruhaváltást, a bőrtörlést illatosított anyagokkal, vagy a kéz- és arcmosást részesítették előnyben. Az egyház és a korabeli orvostudomány is hozzájárult ehhez a paradigmaváltáshoz, gyakran figyelmeztetve a közfürdők erkölcstelen és egészségtelen voltára. Ennek következtében a középkori városokban a szagok és a fertőző betegségek terjedése is jelentős problémát okozott, ami hosszú távon komoly népegészségügyi kihívások elé állította a társadalmat.