96 zsák ürülék a Holdon: Miért hagyták ott az űrhajósok?

Amikor 1969. július 20-án Neil Armstrong elkészítette az első fényképét, miután a Hold felszínére lépett, a felvételen véletlenül egy furcsa tárgy is szerepelt – egy fehér csomag, ami a szürke regoliton hevert. A az Apollo-missziók holdi hagyatékáról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez a váratlan részlet rávilágított egy kevésbé ismert aspektusra az űrutazások történetében, mégpedig a hulladékkezelés kihívásaira. Az Apollo-program keretében az űrhajósoknak minden felesleges súlyt meg kellett szabadítaniuk a holdkompról, hogy elegendő üzemanyaguk maradjon a Földre való visszatéréshez. Így a Hold felszíne nemcsak emberi lábnyomok, hanem számos, a küldetések során keletkezett tárgy és anyag "gyűjtőhelyévé" is vált.

A legmeglepőbb hagyatékok közé tartozik az a 96 zsáknyi emberi ürülék, amelyet az Apollo-missziók során hagytak hátra a Holdon. Ezek a zsákok nem csupán egyszerű hulladékot tartalmaztak, hanem biológiai mintákat is, melyekről a tudósok azt remélték, hogy évtizedekkel később is tanulmányozhatók lesznek a Hold extrém körülményei között. Az űrhajósoknak a hosszú küldetések során felgyülemlett összes hulladékot, beleértve az ételmaradékokat, higiéniai termékeket és az emberi ürüléket is, el kellett távolítaniuk a járműből a súlycsökkentés érdekében. Ez a gyakorlat rávilágít az űrmissziók logisztikai komplexitására és azokra a kényszerű döntésekre, amelyeket a biztonság és a siker érdekében meg kellett hozni.